A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó ragadozó állat, a farkas (Canis lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.
Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül a valódi kutyaformák (Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya (Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya (Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.
A kutyák munkatársként/munkaeszközként , terápiás állatként , házi kedvencként, táplálékforrásként (elsősorban Kelet-Ázsiában, vagy éhínség idején) egyaránt szolgálják az embereket.
Fajtáit feladatuk, hasznosításuk szerint csoportosítják. Három fő csoportjuk:
- Vadászkutyák – fő típusaik: agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és vizslák
- Munka- és őrkutyák – fő típusaik: terelő- és kísérőkutyák, őrzőkutyák, mentőkutyák, harci kutyák, masztiffok (más néven szelindekek), buldogok, buldogterrierek, dogfélék stb., spiccek és szánhúzó kutyák
- Ölebek, úgymond kis termetű kutyák
Magyarországon az önkormányzatok a kutyák után adót szednek, illetve a kutyatartók adatait háromévente összeírják
Ez várhatóan rengeteg kóbor kutyát fog eredményezni, illetve sok kutyát fognak elpusztítani
A beszedett adó várhatóan kisebb lesz, mint a forgalomcsökkenés az állatorvosi
rendelőkben, illetve egyéb a kutyatartást segítő szolgáltatóknál, így várhatóan a költségvetés bevétele csökken
